blog

Őszi ünnepek gyertyafényben

2020.10.21 10:00

Azt mindenki tudja, hogy október vége, november eleje a hallottainkról való megemlékezés ideje, ilyenkor illik ellátogatni elhunyt szeretteink sírhelyéhez és virággal, koszorúval, mécsesekkel megemlékezni róluk. Azt már kevesebben tudják, hogy melyik napon van Mindenszentek napja és melyik a halottak napja, illetve mikor tartjuk a hazánkban is egyre népszerűbb halloweent. Mikor állítsuk fel a töklámpást, és egyáltalán, miről is szól ez a bolondos ünnep? Ezeket a témákat járja most körül a Mécsesáruház, tartson velünk, öntsünk együtt tiszta vizet a pohárba!

Mindenszentek napja
Mindenszentek napja minden évben november elsejére esik. Keresztény ünnep, ilyenkor az üdvözült lelkekre emlékeznek a hívők. A megdicsőült egyház emléknapja is egyben, amikor imák szólnak a kereszténység térhódítása idején vívott harcokban elesőkért is. 741 óta létező ünnep, melyet előbb hivatalosan elismertek, majd hazánkban piros betűs ünneppé nyilvánítottak.

Halottak napja
A halottak napja november másodikán van. Míg Mindenszentek napján azokra a holtakra emlékezünk, akik immár üdvösséget nyertek, a halottak napja azoké, akik még a tisztítótűzben vannak, és még nem nyerték el az örök üdvösséget. Előbb csupán a bencés rendben volt hagyománya, majd később a katolikus egyház is átvette. Halottak napjának estéje a halottak vigíliája, amikor gyertyával emlékezünk az elhunytakról.

Gyertya és krizantém
A gyertyák, mécsesek gyújtásával az örök világosságot idézzük meg. Régebben szokás volt a temetők nagy keresztjénél megáldani a gyertyákat és a mécseseket, amelyek utána a sírokra kerültek. A virággal és koszorúval díszítés német hatásra terjedt el hazánkban. Magyarországon a legjellemzőbb temetői virág a krizantém, de mai napig népszerűek a művirágok is.

Halloween
A halloween az angolszász országok ünnepe, ideje a Mindenszentek napját megelőző nap, vagyis október 31. Feltehetően ősi kelta eredetre vezethető vissza, de amerikai közvetítéssel fokozatosan beszivárog számos más kultúrába is. Az ünnep ötvözi az ősi kelta és ír népszokásokat a nyugat-európai és amerikai bolondos játékokkal. A kelta szokás szerint október 31-én a halottak szellemei visszatérnek, és beköltöznek a még élőkbe. Ennek elkerülése végett az élők maskarákba öltöznek, hogy összezavarják a hazalátogató halottakat. Vannak azonban olyan keltakutatók is, akik szerint az égvilágon semmi kapcsolat nincs a kelták és a halloween között. Egy biztos, hogy a dekorációs- és az édességipar jól járt ezzel az ünneppel.

A híres töklámpás
Sokan azt gondolják, hogy a töklámpás faragásának semmilyen magyar hagyománya nincsen, csupán a halloween térnyerésével együtt jelent meg hazánkban. Ez azonban tévedés, ugyanis az első magyar, tökfaragásról szóló írásos emlék az Árpád-házig nyúlik vissza. László és Salamon híres viszálya során László bezáratta Salamont a visegrádi várba, ahol az őröknek folyamatosan szemmel kellett tartanuk a rabot, még éjjel is. Erre pedig a kifaragott tököket használtak, melyekbe gyertyát tettek, és ezeknek a töklámpásoknak a világánál őrizték a foglyot. Innen ered a mondás, hogy „fénylik, mint Salamon töke”. A lámpásoknak aztán a hajósok is nagy hasznát vették éjszaka.

Ha Önnek is szüksége lesz idén gyertyákra, mécsesekre, esetleg művirágra a megemlékezéshez, ne gondolkodjon túl sokat, hol juthat hozzájuk, a Mécsesáruháznál mindent megtalál egy helyen. Rendelje meg tőlünk a szükséges eszközöket kis vagy nagy tételben, mi pedig házhoz szállítjuk azokat. A Mécsesáruházban garantált a minőség!