blog

Új év, újév – január 1-je csak egy a sok közül

2018.01.10 14:00

Év elején, január első napjaiban megszaporodnak a jövendőt firtató jóslások, a mágikus szertartások, előkerülnek a boszorkánygömbök, régi pergamenek, a gyertyák és mécsesek, hogy biztató vagy elővigyázatosságra intő jeleket mutassanak a halandóknak… Nem ritka ilyentájt, hogy a világhálót is ellepik a nagynevű jósok rejtélyes üzeneteinek értelmezései, rendszerint valami efféle felütéssel: „az új évben…”, „2018-ban…”, „a következő évben…” stb. Ha a sokszor cseppet sem biztató jövőképről olvasgatva hirtelen félelem fogná el, lépjen egyet hátra, és gondolkodjon logikusan! Mert ugyan melyik időszámítás szerinti évekről, melyik új évről, a világ mely felének lakóiról és lakóinak szólnak ezek a jóslatok? Újévből, új évből ugyanis majdnem annyi van ezen a földön, amennyi már gombócból is sok… És, kapaszkodjon meg, ha összeadjuk, még csak nem is a mi év-fordulónkat ünneplik a legtöbben!

Itt van mindjárt az ortodox újév. Január 14-én kezdődik. Az eltolódás egy régi naptárreform következménye, mely 1582-ben esett meg. A Julián-naptárt felváltotta a Gergely-naptár – Rómában. A teljes áttérés azonban évszázadokig tartott (Oroszországban például a XX. század első feléig), és az a 15 nap, amelyet a Gergely-naptár „eltüntetett”, ma is ott van az ortodox egyházban, ami miatt a karácsony január 7-re, az újév január 14-re esik. A hívő ortodoxok e szerint ünnepelnek Szerbiában, Ukrajnában, Bosznia-Hercegovinában is…

A zsidó naptár számítási módszerei olyan bonyolultak, hogy az ünnepek idejének megállapítása külön tudomány, így az egyszerű hívő is csak a rabbijától vagy a hivatalos naptárakból értesül, mikor kell ünnepi gyertyát gyújtania… Mindenesetre a két napig tartó rós ha-sána (újév) szeptemberre vagy októberre szokott esni. Az ünnepet megelőző egy hónap már a felkészülés jegyében zajlik: böjt és bűnbánat jellemzi ezt az időszakot, és a rós ha-sána utáni nyolc nap is szerves része az újrakezdés ünneplésének, hiszen ezek alatt a napok alatt van esély arra, hogy a kellő bűnbánat gyakorlásával annak a neve is a jó élet könyvébe kerüljön, akit előzőleg már a nehéz élet könyvébe jegyeztek be.

Milliókat érint a kínai holdújév mint az év legnagyobb szabású, leghosszabb ideig tartó ünnepe. Amikor a kínaiak ezt, a komplikált számításokkal megállapított ünnepet ülik, az élet teljességgel megáll, beleértve az üzleti forgalmat is. Ez az időszak mindig január 31-e és február 21-e közé esik. A kínaiak ilyenkor találkoznak őseikkel, tisztelegnek isteneik előtt, összejönnek szeretetteikkel, rokonaikkal. A 15 napos(!) ünnep minden egyes mozzanatát hagyományok és közösségi rítusok szabályozzák. A Tizennegyedik napon például már a Tizenötödikei Lampion Fesztiválra készülnek. Ezrével világítanak a lampionok ilyenkor, sokszor gyertyával a belsejükben, hogy a felszálló meleg levegő képes legyen megmozgatni a papíralkatrészeket….

Az iszlám világ újéve is eltér a Gergely-naptár által meghatározott számítástól. 2018-ban például a muszlim világ szeptember 11-én köszönti az új esztendőt. Kambodzsában, Thaiföldön április 13-14-e az új esztendő ünnepe, ahogyan Srí Lankán is, ahol nem mást, mint az aratási szezon lezárását kötik ehhez az alkalomhoz.

Az ünnep lényege persze mindenütt ugyanaz: elbúcsúzni az óévtől, lezárni, elengedni azt, ami a régi, és befogadni az újat, megnyitni az új lehetőségeket és biztosítani a következő esztendő szerencséjét, az isten(ek) jóindulatát, a bőséget. Gondolná, hogy az asszírok leszármazottainak az USA-ban és Törökországban saját újévi ünnepe van, amelyet 4000 évvel ezelőttre vezetnek vissza? Számtalan hagyomány. Néha jó fentebb emelni a fejünket és felfedezni ezt a sokszínűséget. És akkor könnyebb szembenézni a mindenhonnan ránk leselkedő jóslatokkal is…