blog

Húsvét, az élet diadala

2017.04.12 14:49

A húsvétról gyerek fejjel nehéz elképzelni, hogy egyszer majd szebbnek, gazdagabbnak tarthatjuk a karácsonynál. A húsvét megértéséhez és öröméhez több kell, mint az ajándék- vagy angyalvárás izgalma. A húsvét akkor is bőséggel ontja ajándékait, ha semmi kézzel foghatót nem hoz a nyuszi, ha a kertben egyetlen csokitojás sincsen a számunkra. Mert a húsvét az élet győzelme a halál felett, a fény diadala a sötétség felett. Minden élő ujjongása az élet áradó elevensége felett…

Évezredek alatt formálódó ünnepi hagyományaiban találkoznak, keverednek és kiegészítik egymást a pogány rítusok és a kereszténység Krisztus-központú gondolatai. Szimbólumtárának gazdagsága egyetlen más ünnepéhez sem fogható. A két őselem, a tűz és a víz körül kialakított szokások uralják a húsvéti napokat szerte a világon, de éppígy részei az ünnepnek a tojás mint az újjászületés, vagy a nyúl mint termékenységi jelkép is. Bármerre nézünk is, aprólékosan meghatározott, generációról generációra öröklődő szertartásokat és ünneplést látunk. Tűzrakás, tűzijáték, locsolkodás, tojásvadászat, tojástörés, egymás meglátogatása stb., mind-mind annak az ünneplésnek a jegyében, hogy a tél végképp vereséget szenvedett, a napok újra hosszabbak, mint az éjszakák, a természet ismét felébredt, minden virágba borul.

…a gyertyák pedig megkerülhetetlen részesei a húsvétnak. A katolikus szertartás keretében, nagyszombaton meggyújtott húsvéti gyertya különleges. Nagyméretű, fehér viaszgyertya ez, melynek törzsén évszám, kereszt, az Alfa és Ómega (kezdet és vég) jele, valamint a Krisztus öt sebét jelképező öt tömjénszem van. A húsvéti gyertya az élet győzelmének szimbóluma, lángját az új tűzből nyeri, és erről a gyertyáról a hívő közösség minden tagja fellobbantja saját gyertyáját. Görögországban ezt a lángot hazáig, gyalog viszik, együtt az áldással, de Németországban például szokás volt, hogy a húsvéti gyertyáról vett tűzzel még a szertartás alatt házról házra jártak a férfiak.

Cipruson a gyertyákat feldíszített fáklyák helyettesítik, felvonulást tartanak velük. Az ortodox ünneplésben nagyszombat éjjelén lobban fel a húsvéti gyertya lángja, hogy éjfélkor tűzijáték követhesse a fényét. A húsvéti gyertya aztán a pünkösdig tartó, ötven napos húsvéti időben a misézőoltár mellett ég, majd a keresztelőkút mellé helyezik. Gyöngyöspatán olyan szokás is élt, hogy a tömjénszemek egy darabkáját hazaviszik, majd, miután felfűzték, sírós csecsemő nyakába akasztják a vigasztalásban bízva.

A gyertya lángja persze csak leszármazottja annak a tűznek, melyeket már a pogány időkben is azért gyújtottak, hogy a tavaszi napéjegyenlőség idején ünnepeljenek. A kereszténység előtti időkből származó hagyományok közül sok ma is él. Németországban nagy máglyákat raknak, körülöttük ünnepelnek a húsvéti napokon. Ha valaki látja a tüzet, szerencsés lesz, de már a tűz házra vetülő fénye is megóvja a lakóit minden betegségtől. Szerelmespárok kézen fogva ugranak át a tűzön a szép jövő reményében, a földművelésből élők pedig, hogy biztosítsák a gazdag termést. Ha a próbálkozónak nem sikerül átszökellnie a lángok felett, még abban az évben meghalhat…

A fentiek is bizonyítják, milyen kimeríthetetlen a húsvéti hagyományok sora, mennyire mélyre visznek ennek a tavaszi ünnepnek a gyökerei. És akkor még szó sem esett nyúlról, tyúkról, tojásól… Érdemes minden évben kicsit többet megtudni a húsvétról, hogy minél jobban érthessük és befogadhassuk ennek a csodás ünnepnek a szépségeit! Válasszon húsvéti gyertyáink közül, vagy vásároljon a virágillatú mécsesekből, hogy fényük és illatuk távoli hagyományok közé repíthessék…