Ki hitte volna, hogy mennyi felfedezendő titkot rejtenek a gyertyák! Számtalan, otthon is elvégezhető, gyerekeket-tudomány-felé-terelgető, szomszéd-apukát/anyukát-szülinapi zsúron-lefőző kísérlet bizonyítja, hogy mennyit tanulhatunk fizikáról és kémiáról csupán néhány gyertya segítségével. Haladóknak pedig a gyertya kapcsán beszélhetünk a páratlan elektronokat tartalmazó anyagfajtákról, az úgynevezett „gyökökről”, de szemléltethetjük a hajszálcsövesség jelenségét is: a kanóc alja a paraffinban ázik, teteje száraz. Ahogy az olvadt paraffin fogyatkozik, a láng egyre lejjebb jön, hogy újabb paraffint olvasszon fel és itatódjon át vele. A gyertya gyönyörű csepp formáján könnyű elmagyarázni, hogy a forró láng közvetlen közelében a levegő sűrűsége sokkalta kisebb, mint a kicsit arrébb eső hideg levegőé, és mivel a meleg levegő felfelé száll, a kialakuló gyors légáramlás különleges formájúvá teszi a lángot. Nem így a súlytalanság állapotában! Ott ugyanis nem számít a hideg és meleg levegő közötti sűrűségkülönbség, és voilà, a gyertya lángja máris gömböt formáz!
Ha a súlytalanságot nem is tudjuk otthon szimulálni, néhány könnyedén kivitelezhető gyertyás kísérlettel így is szórakoztathatjuk a nagyérdemű, érdeklődő közönséget. A szülinapi ünnepségen a gyertyák mellett biztosan kerül például néhány lufi. Fújjon fel egyet (miután kellő távolságba terelte a kiskorúakat), és tartsa gyertya lángja fölé. A léggömb kidurran. Vegyen elő egy másik lufit, töltse meg vízzel, és ismételje meg a kísérletet! Mi történik? A lufi nem durran ki. A termikus kölcsönhatás elmagyarázása pedig már maradhat a tortaevés aláfestésének…
Bizonyítsa be, hogy gyertyában nem a kanóc, nem a paraffin ég, hanem a lángban keletkező gázok! Gyújtson meg egy gyertyát, majd a láng közepébe (lehetőleg csipesz segítségével) tartson egy csövet, a gyertya közepén keletkező gázokat vezesse el a gyertyától! A cső kivezetéséhez tartson gyufát! A gázok ott is meggyulladnak!
Ha néhány alkalommal nemcsak világításra vagy kellemes hangulat megteremtésére használjuk otthon a gyertyákat, mécseseket, hanem megpróbáljuk kikutatni a bennük rejlő titkokat, megértjük működésüket, vizsgálódásunk hozadékaként legközelebb azt is tudni fogjuk, silány vagy jó minőségű gyertyát vásároltunk-e. Tudni fogjuk, hogy ha a kanóchoz képest túl vastag a gyertya, akkor túl sok paraffin marad szilárd, a gyertya anyagának nagy része haszontalan marad. A kanóc minőségével kapcsolatban fogalmazódhatnak meg kifogásaink, ha a gyertya túlságosan kis lánggal ég, hiszen akkor nem jó anyagból fonták, de akkor is, ha üszkös csonkként lóg ki a lángból…
A fentieken túl még számtalan kísérlet tartogat felfedezni való izgalmakat, hogy kiismerhessük ezt az ezer évek óta kiismerhetetlen, mindig újabb rejtvényeket adó csodát, ami a gyertya… És, most már látjuk, az önmagában hordozott fizikai és kémiai ismereteken túl még arra is alkalmas, hogy felkeltse a vágyat a tudomány iránt…