Kézenfekvő persze, hogy a megrövidült gyertyácskák milyen jó szolgálatot tehetnek áramszünet esetén. Néhányat mindig tartsunk készenlétben!* Kevesebben tudják azonban, hogy a barlangászok zsebében is lapul rendszerint egy kis gyertyavég, mert a fejlámpa világítása rendre a legrosszabbkor mond csődöt… A húsvéti tojások festés előtti díszítéséhez sincs szükség új gyertyára, a maradékok felolvasztásával nyert viasz éppen elegendő, hogy mintákat rajzoljunk a tojáshéjra. Mintha újra divatja kezdene lenni a régimódi levélírásnak. A kézzel, papírra írt levél azt sugallja a címzettnek: időt szántam rád, alkalmat kerítettem az írásra, még a postára is elsétáltam, hogy ezt eljuttassam neked… Ha pedig van régimódi levél és boríték, miért ne lehetne régimódi pecsétviasz is?
És itt álljunk meg egy kicsit, szögezzük le: a gyertya újrahasznosítása majdnem minden esetben annak újraöntésével egyenlő. Az pedig, hogy az újraöntött gyertyát hogyan formázzuk, mire használjuk, már csak fantázia kérdése. A nagy újraöntés előtt néhány tippet és praktikát érdemes megjegyezni: az apróra vágott vagy lereszelt gyertyákat mindig gőz fölött (mint a csokoládét) vagy mikróban olvasszuk fel. A gőz fölötti munkához egy üres konzervdoboz éppen megfelel. Nem kell forralni, túlhevíteni, elég folyékonnyá válnia. Ha szeretnénk színezni, akkor az olvasztmányba tegyünk megfelelő színű zsírkrétadarabokat is. Ha már újra folyékony a gyertya, óvatosan töltsük bele az előkészített öntőformákba. Az öntőforma bármi lehet: szilikon formák, jégkockatartó, joghurtos pohár, cserépedény, sőt nagyobb tengeri kagyló vagy csiga, üres, fél tojáshéj stb. Bármit is válasszunk, az öntés előtt olajozzuk ki a formákat (így a művelet végén könnyedén kicsusszannak a kész gyertyák), illetve kis gyurmadarabbal rögzítsük benne a hobby boltokban kapható kanócot.
Ha rétegesen színes gyertyát szeretnénk készíteni, minden egyes réteg megszilárdulását várjuk meg, és csak utána öntsük a következő színt. Illatgyertya készítése sem ördöngösség, elég néhány cseppnyi a kedvenc illóolajunkból adalékként; sőt, némi vanília aromával máris remek szúnyogriasztót készítettünk…
Apró trükkök alkalmazásával az eredmény még látványosabb lehet: ha sztearint (gyógyszertárban kapható) vegyítünk a gyertya anyagához, lassabban ég majd le; ha a kész gyertyát alkoholos vagy ammóniás ronggyal dörzsöljük át, fényes felületet kapunk; ha a gyertya méretéhez képest túl vastag a kanóc, akkor az rosszul, füstös lánggal ég, ha viszont túlságosan vékony, akkor elégtelen az égés, és a viasz kifolyik… Fontos szabály, hogy az olvasztott gyertya soha ne kerüljön a lefolyóba, mert eldugíthatja azt!
A leégett gyertya újrahasznosítására már a dizájnerek is rákaptak. Az olvadt anyagot felfogó, és újra gyertyává varázsoló henger például a brit Benjamin Shine műve, de hasonló kreatív ötlettel rukkolt elő az Architecture Uncomfortable Workshop is a 2013-as Magyar Design Évkönyvben.
Előfordulhat persze, hogy semmi kedvünk vagy tehetségünk újraönteni az otthon kallódó gyertyacsonkokat. Ha így áll a helyzet, figyeljük a nagyobb nemzetközi áruházak akcióit, akik rendszeresen szerveznek gyűjtést, hogy aztán a hátrányos helyzetű vagy sérült emberek segítségével új gyertyákat állítsanak elő az összegyűlt készletből. Az újraöntött gyertyák értékesítéséből befolyt összeget jótékony célra szokták fordítani.