Kérdése van? Hívjon minket! +36 20 491 1317

blog

Bálint-napi gyertyalángok

2016.01.25 15:42

Bálint-nap (Valentin-nap), szerelem, érzelmes üzenetek, piros szívek, romantikus vacsorák, derengő gyertyafény… Már az említésükre is olvadni kezd a hó, engedni a fagy… A medve már régen kikukucskált a barlangjából, és akár visszabújt, akár nem, a tavasz lassan közeledik… Szent Bálint napjához sok népi hagyomány köti azt a hiedelmet, hogy a madarak ekkor térnek haza téli vándorútjukról, párt keresnek maguknak. A természet megújulni készül, és bennünk, emberekben is bizseregni kezdenek az érzelmek.

Hogy ki lehetett az ünnep valódi névadója, ma sem tisztázott. Három, az őskereszténység idejében létező, szent életű férfiúról is feljegyeztek olyan történetet, amely lehetővé teszi szerepét a kultusz kialakulásában. Bizonyos azonban, hogy február 14-ét Gelasius pápa tette Szent Valentinus ünnepévé Kr. u. 496-ban. Hasonlóan más keresztény ünnepekhez, ennek a napnak a kijelölése is arra szolgált, hogy feledtessen, lecseréljen egy pogány szokást, ez esetben a Lupercalia ünnepségeket. Lupercus rosszindulatú isten volt, akit tisztító szertartásokkal, termékenységi rítusokkal igyekeztek kiengesztelni. Szokásban volt ez ünnep előestéjén, hogy a római ifjak egy nagy edényből leányneveket húztak ki; a másnap kezdődő ünnepségeken aztán ez a lány volt a fiú partnere. Szerelmek szövődhettek, házasságok köttethettek.

Bár ma Szent Bálint több szerepe elhalványult, érdemes megemlíteni, hogy ő nemcsak a szerelmesek, hanem a lelki betegek, az epilepsziások védőszentje is. A középkori Magyarországon nagy népszerűségnek örvendett: az epilepsziások Bálint-keresztet, más néven frászkeresztet hordtak, és ő volt a fiúgyermekek egyik leggyakoribb névadója is.

Mára Bálintot (Valentint) elsősorban mint a szerelmesek pártfogóját tartjuk számon. Nem kis részben köszönhető ez annak, hogy az 1800-as évektől a kereskedők is rátaláltak a remek lehetőségre, hogy február 14-én sok mindent el lehet adni képeslapokkal, virágokkal, szívekkel, plüssállatokkal, gyertyákkal. Az első efféle üdvözlőlapot egy művész-üzletasszony készítette és adta postára az Egyesült Államokban, bizonyos Esther Allen Howland. És tegyük a szívünkre a kezünket: ki ne örülne valami érzelmes figyelmességnek attól, akit szeret?

Szerelem, lángolás, tűz, lobogás – mind ugyanabból a fogalomkörből valók, egymás nélkül nem léteznek. Nem véletlen, hogy a romantikus vacsorák, lánykérések nélkülözhetetlen eleme a gyertyafény. Valentin-napon semmi nem lehet szebb ajándék, mint egy meggyújtott gyertya mellett átadott szál virág, egy doboz minőségi csokoládé… Ha pedig túláradó érzéseinket szeretnénk apró lángocskákkal kifejezni, gyújtsunk meg mindenütt szív alakú gyertyákat, vagy használjuk kreatívan az Édesem vagy az Érzéki gyertya- és ajándékcsomagok egyikét, teremtsünk kikeleti hangulatot a Tavaszi szellő összeállítás darabjaival…

Ha pedig még nem érkezett meg a várva várt szerelem, egy rózsaszínű gyertya és némi boszorkányos varázslat segítségével vonzóbbá válhatunk az ellenkező nem szemében. Elég egy olajjal jól bekent gyertyába belekarcolni a kívánságunkat, majd erős koncentráció közben csonkig égetni a gyertyát. De van olyan varázslat is, mely megerősíti a már létező kapcsolatot: növő hold idején egy zöld gyertya lángjában kell elégetni a szeretett társ fényképét, melyet előbb zöld indákkal hétszer átkötöztünk. A koncentráció és a megerősítő mantra ismételgetése természetesen itt is elengedhetetlen, és a hatás biztosan nem marad el…