Ha az utolsó adventi gyertyát is hagytuk csonkig égni, akkor elérkezik a karácsonyi gyertyák ideje. December 25-én elkezdődik a „karácsony hete”, amely 12 napból áll. A szentestén meggyújtott gyertyának karácsony reggelig kell égnie a hagyomány szerint….
Ideje kihúzni az elektromos izzók dugóit a konnektorból! Semmi nem lehet hangulatosabb, mint a karácsonyi gyertyák fénye, a gyertyák, mécsesek illata. Csak a képzeletünk szab határt annak, hogy miként használjuk a kis fényeket otthonunk díszítésére, a várakozás kifejezésére, az ünnep örömének beteljesítésére. Már az adventi időszakban is érdemes a sötét estéken gyertyák fényével növelni a világosságot. Hosszabb-rövidebb gyertyát tűzhetünk alma vagy narancs közepébe, és ha a gyümölcsöt szegfűszeggel, csillagánizzsal tűzdeljük, szalaggal öltöztetjük, biztosak lehetünk a hatásban. Állíthatunk színes gyertyákat poharakba vagy bögrékbe is. Helyezzük el őket a lakás különböző pontjain, és amikor a Nap lemegy, gyújtsuk meg őket! A kis lángok varázslatos hangulatot teremtenek majd.
Ha kinőttünk már a minden napra csokival kedveskedő adventi kalendáriumok nyújtotta élvezetekből, vagy szeretnénk vigyázni gyermekeink egészségére, adventi naptárt is készíthetünk gyertyából, mécsesből. Nem kell hozzá más, csak 24 mécses, egy tálca, csonthéjasok, aszalványok vagy fenyőágak, szalagok, gyöngyök stb. Gyújtsunk meg minden este egy mécsest, gondoljunk az ünnepre, meditáljunk vagy imádkozzunk, olvassunk egy szép történetet a gyerekeknek – a lényeg, hogy pár pillanatra vonuljunk ki a zsúfolt mindennapokból, és készítsük a lelkünket az ünnepre. Az étkezőasztalnál csak egy mozdulat meggyújtani a kanócot, és a vacsorát máris körüllengi valami titokzatos öröm…
A hozzánk betérőket már az előtérben karácsonyra hangolva fogadhatjuk: aprócska betlehemekbe mécsest rejthetünk, hadd hívogassák a kedves vendéget. Ha a lobbyban illatos gyertya füstje száll, a látogató biztosan élménnyel távozik…
A gyertyák anyaga, égési ideje, kormozó adottságai, sőt divatja is sokat változott az elmúlt évszázadokban. Ma például divatosak az illatos gyertyák és mécsesek, amelyekből választhatunk poharas változatot is, de a votív illatos gyertyák elégetésével a bódító aromák mellett ígéretet vagy fogadalmat tehetünk, valakiért vagy valamiért imádkozhatunk. Visszatérőben vannak a skandináv egyszerűség jegyében fogant gyertyák is, a letisztult fehér, a klasszikus formák minden enteriőrben megtalálják a helyüket. A csillag alakúak felidézik a betlehemi csillag képzetét, megjelenítik a parányi sziporkázó fényeket. És vannak bolondos, bohém megoldások is: a nagyinak kedveskedhetünk gombolyag gyertyával, ami jól harmonizál a kedvenc szvettere színével, a shabby chic rajongóinak a csipke mintással, morózus apukák kedvének felderítésére pedig a kötött pulóverek motívumait idéző kötött gyertyával…
Persze mindez csak keret, még ha nem is mindegy, milyen. Bármit választunk azonban, bármilyen stílusban is gondolkodunk, ne felejtkezzünk meg a lényegről: a gyertya a fény, a Logosz szimbóluma, a Világ értelmének kifejezője. Kivezet a sötétségből, elhozza a megváltást. A nagyszüleim annyi gyertyát gyújtottak meg karácsonykor, ahányan a családban éltek. A fény összekötötte őket egymással, és egy pillanatra a Mindenséggel is. Talán ez az ünnep értelme…