Halottak napja a Világítás napja. A mind hosszabbra nyúló sötétséget a gyertya lángja teszi reményteljesebbé. Talán valamennyien őrzünk képeket az emlékezetünkben, ahol a temető komorságát ezernyi fény oldja fel az estébe hajló szürkülő délutánban.
Hány ünnep?
Mára sok közösségben összemosódott a Mindenszentek és a Halottak napjának ünnepe. Nem csoda, hisz a keresztény liturgiában két egymást követő napon simulnak a naptárba. Sőt, a Mindenszentek tulajdonképpen a Halottak napjának vigíliája. Eredetileg azonban két önálló ünnepről van szó. November 1-je Mindenszentek napja; ekkor emlékezünk mindazokra, akiket nem avattak szentté. 835-ben Gergely pápa hivatalos engedélyével ismerték el. A Halottak napja, mely november 2-ára esik, 998-tól ünnep a keresztény egyházban, ekkor a tisztítótűzben szenvedőkre emlékezünk. A hagyomány kialakítása az írországi és angliai szerzetesekhez köthető. A kolostori szerzetesség elterjesztéséhez hasonlóan az ő érdemük a halottakért égő gyertya szokásának bevezetése is. A gyertyagyújtás rítusának pedig könnyű volt gyökeret vernie, hiszen már II. századi emlékek is arról tanúskodnak, hogy Európában a halottak sírjára nem virágot vittek az utódok, hanem fáklyával, mécsessel világítottak. A protestáns egyházakban nem számít hivatalos ünnepnek, de, újkori katolikus hatás nyomán, ők is gyakorolják.
Hatások, változatok
A kelta hitvilágban az év november 1-jével kezdődött: ekkor ért véget a Nap-szezon, innentől a sötétség uralkodott. Október 31-én éjjel a druidák tüzet raktak a szent fák árnyékában, rituális táncot jártak, áldozatot mutattak be. A kialvó tűz parazsából a közösség minden tagja otthonába vitt egy kicsit.
All Hallows, azaz Mindenszentek, ahogy mindenki ismeri: Halloween. Az angolszász hiedelem szerint ezen az éjszakán a megnyugvást nem találó lelkek kimásznak sírjaikból. Hogy visszataláljanak és kissé felmelegedjenek, az élők segítségére szorulnak, azoknak gyertyát kell gyújtaniuk.
Halottak hete
A magyar néphit szerint a hét, ahová a Halottak napja esik, a Halottak hete. Ezekben a napokban munkatilalom volt érvényben, nem lehetett mosni, mezei munkát végezni de meszelni sem. A holtak ilyenkor hazalátogatnak, az élőket hívja az ősök sírja, a szülőföld utáni honvágy. Az ünnep során a gyertyáé a főszerep: Krisztus jelképként a halottakért ég, tüze segít megtisztítani a bűnös lelket, akár élő, akár halott lelkéről van szó. A mécsesek régen azonban nem csak a temetőben égtek. A házakban annyi szál gyertyát gyújtottak, ahány halottja a családnak volt. Az asztalon éjjel kenyér és bor várta a hazatérő lelkeket…
Elhunyt szeretteinkért gyertyát gyújtani nem fogyatkozó hagyomány. A temetőben, az otthonunkban fellobbanó kis tüzek tiszteletet közvetítenek azok felé, akik már odaát vannak, emlékeztetnek önnön elmúlásunkra, és éltetik a reményt, hogy egyszer majd értünk is fellobban egy lángocska.